Ismét jó hangulatban telt a TRÓFEA Vadgasztronómiai Fesztivál

Ismét jó hangulatban telt a TRÓFEA Vadgasztronómiai Fesztivál

Immáron 11. alkalommal került megrendezésre 2017. június 10-én, szombaton a TRÓFEA Vadgasztronómiai Fesztivál a Tamási mellett fekvő Miklósvári Parkerdőben, melyet a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt., a Tamási Városi Művelődési Központ és a Tamási város közösen szervezett. A már tradicionálisnak számító fesztivál idén is kiemelkedő hangulatban telt, megmozgatva helyi és környékbeli családokat, baráti társaságokat. A főzőcsapatok sürgése- forgása mellett számos család- és gyerekbarát program színesítette idén is a látni- és tennivalókat. A Pipacs Vadászkürt Együttes szignáljai után Szent Hubertus mise, melyet Dr. Hegedűs János tamási plébános és Dr. Mészáros István titeli prépost celebráltak. Mészáros István szent beszédében a következőket hangsúlyozta:

„…Most pedig, miután a kürtösök már bemutatkoztak, a Szent Hubertus-misét mondjuk, ami megintcsak elengedhetetlen része egy nívósabb vadászati rendezvénynek. Itt szoktam megragadni az alkalmat, hogy néhány –sokunkat érintő – aktualitást szóba hozzak. Így teszek most is. Számos, büszkeségre okot adó történést jegyeztek már fel a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. életében, de úgy gondolom, hogy az idei év áprilisát mindenképpen piros betűkkel írták be oda. Ekkor tartotta ugyanis a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács(Conseil International de la Chasse et de la Conservation du Gibier) éves, általános gyűlését, mely a vadászati világszervezet éves szinten egyik legfontosabb eseménye. A világ legkiválóbb vadászterületeiből válogatva az 1928-ban alakult Tanács évente egy területet választ ki, odaítélve az adott területnek az Edmond Blanc Díjat, elismerve annak vadászati eredményeit és gazdálkodását. Idén a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. vehette át a világszervezet kitüntető díját, melyre méltán lehet büszke minden magyar vadász- és természetkedvelő ember. A svájci Montreux városában tehát a világszervezet ünnepi közgyűlésén kimondták, hogy a Tolna megyei székhelyű, Tamási központú Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. híres Gyulaji (Tamási) Vadászterülete a legjobb, konkrétan elismerve ennek dámgazdálkodását a nívós oklevéllel. Miért fontos ez a díj? Mi a hozadéka a számunkra? Először is miután egy kiemelkedő szakmai bizottság ítéli oda a világ legjobb vadászterületeinek, jelzés értékű, hogy magyar vadászterületre irányult a figyelem, ami a 22 állami erdőgazdaság között Gyulajt méginkább az élvonalba emeli. Másodszor, javában zajlik a 2021-ben megrendezésre kerülő Vadászati Világkiállítás szervezése, melynek Magyarország ad majd otthont. Bár a dátum távolinak tűnik, mégsem az. Sok tennivalónk van, és ezek az elismerések új motivációt adnak ahhoz, hogy a legjobban és a legjobbat mutassuk meg hazánk vadgazdálkodásából és vadászati hagyományaiból. Az én olvasatomban ehhez nemcsak közös munkára van szükség, hanem kifejezetten békére, hogy ki-ki azzal törődhessen végre, ami a saját feladata. Az állami erdőgazdaságokat utóbbi években ért méltatlan, elvtelen és hazug támadások annyi energiát szívtak el a szakszemélyzettől, hogy arra nincs emberi szó. Vajon kinek áll érdekében térdre kényszeríteni ezt az ágazatot? Nemrég ünnepeltük Pünkösdöt, a Szentlélek kiáradásának ünnepét. Jézus pedig a Szentlelket a békességgel köti össze. A szeretet mellett napjaink egyik legtöbbet emlegetett – és ennek következtében, bizonyos fokig értelmét vesztett szava – a „béke”.A Szentírásban a béke a messiási ajándékok egyike. Maga Jézus igazolja ezt, amikor így búcsúzik tanítványaitól: „Békességet hagyok rátok. Az én békémet adom nektek.” (Jn 14,27) Ez annak az embernek a békéje, aki tudja, hogy élete Isten kezében van. Minden keresztény arra hivatott, hogy a béke embere legyen, olyan ember, aki békében van Istennel és önmagával, ezért mások felé is sugározza ezt a békét, mivel a szívében hordozza az evangéliumot és ez nemcsak a múltra vonatkozik, hanem a jövőre is, hiszen a keresztény a remény embere, aki állandó készenlétben várja Ura eljövetelét. Ez pedig kegyelem, a bennünk élő Szentlélek adománya. Kedves Testvérek! Miért is fontos az, hogy időről-időre találkozzunk mi egymással pl. egy ilyen vadgasztronómiai fesztiválon? Mert miközben értéket őrzünk, közös és így egyetemes kultúránk értékeit, a béke finom szövetét is szőjük. Mekkora szükség van erre a terror alatt nyögő világunkban! Béke, béke, béke! Ki-ki a maga helyén sokat tehet ezért. A baj az, hogy csak várjuk, de tenni érte nem sokat teszünk, hogy a béke meg is szülessen végre. Civódunk, irigykedünk, hamisan szólunk, legyintünk a másikra és hátat fordítunk neki. Aztán muszájból parolázunk, kollégának sőt vadásztársnak szólítjuk egymást, de belül másképpen gondoljuk... Isten a béke barátja. Mindenütt ott van, ahol őszintén és igazul, szeretettel szólnak egymáshoz az emberek. Itt van tehát Tamásiban a parkerdőben is. Pünkösdöt említettem, a Szentlélek kiáradásának ünnepét, aki békét is ajándékoz. Igen. Isten az Ő Lelkével nem akar mást, csak mérhetetlen szeretettel oktatni a nehézfejű öregeket, fékezni a szertelen fiatalokat, békíteni ezt a sok szándékú nagy családot. Szívből kívánom, hogy tanulékony lélekkel figyeljünk Rá! Ámen.”

A Szentmisét követően solymász, kutyafajta bemutató, lövészverseny, egész napos gyerekfoci, ugráló vár, trambulin, fényképész, bazárvásár, ingyenes vadaspark látogatás, autó és történelmi harci bemutató, íjászkodás, valamint zenekari koncertek, néptáncegyüttesek, Keresztes Ildikó koncertje és esti utcabál várta a kilátogató érdeklődőket. Az este felé kialvó tüzek és azok füstjei, valamint a gyerekzsivaj elhalkulása jelezte, hogy a fesztivál utcabál része veszi kezdetét egészen kifulladásig. A sikeresen és valóban jó hangulatban eltöltött fesztiváli nap után már csak egy kérdés maradt a fejekben: mikor kerül megrendezésre a XII. TRÓFEA Vadgasztronómiai Fesztivál?